Írta: Keresztesi Barbara - Merj Alkotni! 365+ rovat - 2013. május 7.
Ma, normális, éves rutin keretein belül kellett döntenem arról, hogy melyik domain marad meg és melyikért nem fizetünk tovább. Valószínűleg nem lesz váratlan a bejelentés, hogy a merjalkotni.hu-t megtartottam. Tíz éve vásároltam a címet, rá hat évre született meg az első bejegyzés az oldalon, pauszmécsesek karácsonyra, majd négy hónapon át semmi nem történt. Akkor posztoltam valami kötelezőt, csibékről vagy tojásokról, már nem emlékszem, azután fél évig megint semmit. A következő születésnapomra a nővérem varrt nekem egy babát, a baba ronda volt, nemcsak szubjektíve, hanem vitán felül fedettpályás sampion ronda, ezt le szeretném szögezni. Rakott rá egy nagy kitűzőt is, amin egy felirat állt: Soha ne kérj bocsánatot a művészetedért.
Hollywoodban Nora Ephron ilyesmi fordulatokból ír majdnem Oscart, jön a jel, amit az illető főhős megért, megindul, feladattartása is tűrhető, és nagyjából egy órán belül jóra fordulnak a dolgok. Ez pont így volt velem is, tényleg, megszólalásig így, megjött a jel, és én azonnal rá négy évre, elkezdtem ezt a háromszázhatvanöt napos munkát.
Ma újraélesztettem a ronda babát, a múzsámat, és varrtam mellé egy másikat is, hogy ne legyen egyedül.
Szia
Barbi
Fotó: Fischer Tamás és Keresztesi Barbara
Háromszázharmincegy nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.
Mi készült itt az elmúlt három napban?
Harmincötödik nap: Mit tenne Ron Swanson?
Harmincnegyedik nap: A nőtlen férfiak szemének fehérje
Harmincharmadik nap: Kell egy pite