Készítette: Keresztesi Barbara
Írta: Keresztesi Judit
Merj Alkotni! 365+ rovat – 2014. február 13.
Ez az utolsó poszt a Valentin-napi sorozatban, egy hónapja írok a szerelemről észrevétlenül, kicsit sajnálom, hogy vége, ugyan honnan fogja tudni ezentúl bárki, hogy mi van a nővel meg a férfival? - Mondja, honnan fogom tudni mostantól, hogy szeret? – kérdezi a férfi. - Onnan – feleli a nő – hogy majd írok magának mindenfélékről, sűrűn. Persze nem küldöm el. Telefirkálom a jegyzeteimet magával folytatott beszélgetésekkel, olyanok lesznek, mint a színdarabrészletek, kérdezek, maga válaszol nekem, maga kérdez, én válaszolok. - Jó, de honnan fogom tudni? – akarja tudni a férfi, és a nő erre csak azt mondja, amit mindenki mondana: – Érzi az ilyesmit az ember. Maga „the man for all seasons”.
A szívcserén átesett almák hozzávalói:
két alma,
szike,
szívminta kartonból,
dombornyomó toll. 
A szikét és a dombornyomótollat fertőtlenítem. Mindkét almán körberajzolom a kartonszívet a dombornyomó tollal. A formákat kimetszem és kicserélem a szíveket. 
Szia
Barbi
Fotó: Keresztesi Barbara
Negyvenkilenc nap maradt a Merj Alkotni! projektből. A hírlevélre >>> itt iratkozhatsz fel.
Mi készült itt az elmúlt három napban?
Háromszáztizenötödik nap: Madaras kártyák
Háromszáztizennegyedik nap: Egymásba illő kulcstartók
Háromszáztizenharmadik nap: Bonbonosdobozok
