Rózsaszín kacsamellsteak, citromtorta

Írta: Keresztesi Judit - Nagyvárosi nő megosztaná rovat
2015. február 14.
citromtorta nyito01
         Éreztem, hogy az időt nem lehet tovább húzni, kiléptem a balkonajtón és kivittem magammal a könyveket, nem sokat csak néhányfélét, olyanokat, mint a Karenina Anna vagy a Sepsiszentgyörgyi Biennálé, és kitámasztottam az ajtót velük, hogy be ne lökődjön véletlenül, ki ne látná, hogy ilyesmire szükség van mindenképpen. Tehát ülök odakint a gyönyörű napsütésben, nagy dérrel dúrral tudok ülni a balkonon, és én láttam, látni véltem pontosabban, amit minden ember lát ilyenkor február közepén, hogy mára egy szívecskés történet volna időszerű.
        Tetszik tudni, hogy nem rajongom a hétköznapiért és az nem kifejezés, a kicsit szeretem és a boldogságot is, ezeket az örökkévalósággal mérik, de a szűket, a zártat, a behatároltat – ki nem állhatom. Hogy valami frisset szeretnék, aktuálisat a szerelemről, erre gondoltam, és meg is lett hamarosan, egy nő volt, szeretett. Nyíltan szeretett, nem titkolózott, hanem így és úgy szeretett, a nő szép volt, bőre finom, mint a szappanbuborék. Kegyesen uralkodott és dicsőn, a negyedik század végén vagy inkább közepén, rózsákkal díszített terített asztalai mellett fogadta látogatóit, és őközöttük volt ez a férfi, aki nem igaz, hogy álldogált a jelenlétében, hanem leült mellé, és én nem tudok erről a férfiről semmit, hogy hogyan csinálta, amit csinált, de valahogy mindent tudott, ami önmagáról vagy más férfiakról tudható. Férfinak lenni kompakt zárt rendszer. A férfi csodálkozott és kérdezett, nem bánva, hogy a kérdés a nem-tudásból (a tudomásul vett nem-tudásból) keletkezik, a férfi tudni akarta ezt a nőt. Boldogság és rémület egyazon szempárban, ilyen volt ez a férfi. Őszült és kedves volt a mosolya, melyet a nő látott legtöbbször, hiányból formált volt ez az ember, aki súlytalan beszélgetéseket folytatott a nővel a borult ég alatt, miközben a nő kissé idegenszerűen ejtett szavaival táplálkozott. Ott ült tehát az asztalnál és a nő szerette, ahogy ott ül, nem bánta, kezét gyöngéden fogta a kezében, puhán forgatta, csak játszott vele és láthatta a férfi, hogy nincs ebben igazán nagy gyakorlata, a nő édes, finom, szétáradó szerelmet érzett, de nem akarta álltatni a tömeget: fogalma sem volt, mit csinál konkrétan. Hogyhogy mit, mit mit(?), méltatlankodott az anyja, nem tudni kell, hanem érezni kell, s e kijelentés csak látszólag volt szerény, és kvadrált a Platónéval, aki a szerelemben a mindenség egyetlen célját az egység elérését látja, de ez a nő nem dőlt be az ilyen félrebeszéléseknek, mert nem voltak igazak, mintha a sebészi munkára, a testben megbúvó apró érrepedések összefoltozására mondaná valaki ugyanezt, hogy azt csak érezni kell, gondolta. Nyilván a negyedik század közepén nem ezt gondolta, de valami hasonló hasonlata lehetett, és abban biztos volt, hogy ez egy hülyeség, a szerelem nagyon is komplex, emberfeletti feladat. - Semmihez nem értek kevésbé, mint a szerelemhez - mondta. - Túl merész vagy – felelte erre az anyja, és szórakozottan elöblített két kanalat.
       A Valentin-napra szánt menüről még nem is ejtettem szót eddig, nem ezt ették ott a negyedik századi terített asztalok mellett, ebben majdnem bizonyos vagyok. Annyiban függ össze az én történetemmel, hogy nem akartam szívecskéset, tavaly nagyon sok szívecskét találtam ki ebben a szakaszban és mára kifogytam belőlük. Inkább arra gondoltam, hogy a sárga citromkrém a beporcukrozott narancsszín rózsákkal illene az alkalomhoz, szépen is mutatna egy csoportképen; az ilyesmit valahogy el szoktam találni, tessék megnézni, odaajándékozom. Ha valaki ezt a menüt készíti el, s először a fokhagymás kakukkfüves vajban hirtelen kisütött kacsamellet kóstolja meg, amelyhez karamellizált répát gondoltam feladni, majd megfontoltan a desszertre tér rá, akkor valahol itt, a citromtorta elején érdemes vigyáznia, mert előfordulhat, hogy az örömhöz nagyon hasonló érzelem járja át váratlanul. Szóltam időben.

citromtorta01
citromtorta hozzavalok
Hozzávalók:
A kacsamellsteakhez:
2 kacsamell, bőrével,
bors,
só,
3-4 gerezd fokhagyma,
1 evőkanál szárított kakukkfű,
50 g vaj,
2-3 szál répa.

Elkészítés:
A kacsamellek bőrét beirdalom, majd a húst bőrével lefelé forró serpenyőbe helyezem, és megvárom, míg a zsír kisül belőle s a bőr szépen megpirul. Körülbelül 3-4 evőkanálnyi zsiradékra van szükségem, ha több sül ki a bőrből, a fölösleget kiöntöm a serpenyőből.

A fokhagymát a héjától nem tisztítom meg, csak összenyomom a gerezdeket, és a serpenyőbe dobom. A kakukkfüvet és a vajat a kacsa mellé teszem, megfordítom a húst, és körülbelül 15 perc alatt, közepes lángon készre sütöm.

Közben a répát meghámozom, megmosom, hasábokra vágom. Amikor a mellek készen vannak, kiveszem őket és nem vágom föl, megvárom, míg néhány perc alatt kipihenik magukat. A répákat a serpenyőben maradt vajas, fűszeres kacsazsírba dobom, és körülbelül tíz perc alatt megpárolom. Megvárom, hogy karamellizálódjanak. A kacsamellet friss kenyérrel tálalom, amelyre a fűszeres kacsazsírból csepegtetek.

A citromtorta hozzávalói:
1 adag édes-omlós tészta:
340 g finomliszt,
csipet só,
150 g sótlan puhavaj,
90 g porcukor,
2 tojás, felverve.

A krémhez:
4 tojás,
2 tojássárgája,
250 g finomkristálycukor,
185 ml főzőtejszín,
250 ml citromlé,
3 citrom finomra reszelt héja.

A tésztához a lisztet egy gyúródeszkára öntöm, hozzászórom a sót, összekeverem. A liszt közepébe egy lyukat simítok, beleteszem a puhavajat, ráöntöm a cukrot, finoman ezt a két hozzávalót összedolgozom, majd ráöntöm a felvert tojásokat és ezeket is a középső masszához gyúrom. A középső krémet lassan, koncentrikus körökben, csipegető mozdulatokkal a liszthez dolgozom. Durva tésztát kapok, amelyből néhányszor kinyújtva és újra összegyúrva lesz sima, édes-omlós tésztaalap. Az utolsó nyújtás után a tésztából gombócot formázok, melyet felhasználásig a hűtőben tárolok.

A sütőt 170 °C-ra melegítem elő. A tésztát kiveszem a hűtőből, kör alakúr nyújtom, és egy tortaformába teszem. Kézzel elegyengetem, majd sütőpapírt teszek rá. A sütőpapírra szárazbabot szórok, és tíz percre visszateszem a hűtőbe. Hűtés után a tortaalapot vaksütéssel sütöm 10 percen át, majd kiveszem a sütőből. Eltávolítom a babot és a sütőpapírt, visszateszem a sütőbe és addig hagyom bent, amíg átsül, de még nem pirul meg. A lapot kiveszem, a sütő hőmérsékletét 150 °C-ra csökkentem.

A töltelékhez egy nagy tálban fölverem az egész tojásokat, a tojások sárgáját és a cukrot. Folyamatosan keverve hozzáadom a tejszínt, majd a citromlevet és a citromhéjat.

A masszát a tortalapba öntöm, majd 35-40 percre a sütőbe teszem, hogy a citromtöltelék megszilárdulhasson. Felszegés előtt hagyom teljesen kihűlni.
citromtorta00
citromtorta001
citromtorta02
citromtorta03
citromtorta031
citromtorta04
citromtorta041
citromtorta05
citromtorta051
citromtorta06
citromtorta07
citromtorta08
citromtorta09
citromtorta10
citromtorta nyito02
Fotó és szöveg: Keresztesi Judit
Szerkesztette: Keresztesi Barbara

Itt iratkozhatsz fel a hírlevelünkre, vagy követheted a bejegyzéseinket Twitteren, Tumblr-ön, Facebookon, a fotóinkat pedig a Pinteresten is megtalálod.