“- 50 dollár. Nem gondolja, hogy ez túl sok egy játékért?
- Nos, felhívnám a figyelmét arra, hogy ezek itt friss halak.
- Hm…
- Ha olcsóbbat akar, van halforgó ott 17 dollárért.
De azok a halak nem frissek. És sok bennük a koleszterin.”

MMWE

Írta: Keresztesi Judit - Nagycsillag rovat - 2012. december 20.
DSC 6202         Nem vagyok egy Reuters hírügynökség, az biztos. Vasárnap volt a 2012. évi Mézeskalácsváros építés, az egyik legjelentősebb művészeti esemény Wagner Bayreuthi Ünnepi Játékai óta, és én még csütörtök éjjel sem vagyok készen a poszttal, ami erről tudósítana.
         Sokat gondolkodtam azon, hogy mit írhatnék, ami nem érzeleg. A program előtti négy napon szinte semmit sem aludtunk, mert el voltunk késve az előkészületekkel, ezt a fegyelmezetlenséget részünkről a Comedy Central még bírná, de a Fox már biztosan kidobott volna a produkcióból. A kialvatlanság és az ólomvégtagok ügyetlensége szűnt meg azzal egy időben szinte, hogy az építők, akiket vasárnaptól nyugodtan nevezhetünk alkotóknak, délután kettőkor feltűntek a sátor előtt.



         Először megpróbáltam tényszerű tudósítást írni az eseményről, megkérdeztem Fischert és később Barbarát is, hogy szerintük mi történt ezen a napon, s ők egymástól függetlenül válaszolták ugyanazt. Létezik nyolcvan család, akik 2012 karácsonyán szabadidejüket arra fordították, hogy részletekbe menően kidolgozzanak egy-egy mézeskalácsházat. Fát, létrát, kis szánt, kerekes kutat, madáretetőt, az ajtókra kopogtatót gyúrtak, az ablakokból a külvilágra tekintő arcokat festettek, s szobraikat egy nagyobb egész, kicsiny, önmagában is tökéletes részeként ott hagyták a többi ember örömére az utcán. Ezt ők magától értetődőnek találták, az én iróniában otthonos szavaim az effajta tiszta élmények elbeszélésére egyszerűen csak nem alkalmasak.
fehervaszonvendegek 01DSC 5882
         Kezdetben volt a semmi, ami egy üres sátrat és fehér vatelinnel borított asztalokat jelent. Az angoloktól vettük ezt a koránt sem eszes szokást, akik feláldozva a pénzen vásárolt programok biztonságérzetét fejlesztették ki a közösségi bizalom fehérvászon játékait, mert szerintük nagyon vicces. A bizalom, az extrém sport, nem véletlen, hogy a megnyitó előtt két órával is még azt kérdezgettük egymástól, hogy ugyan mi okuk lenne az építőknek a megbeszéltek szerint megérkezni? Aztán délután kettőkor ezek a rendkívüli emberek, egyik a másik után, a kis házaikkal feltűntek a sátorban, amíg nem jöttek, addig a környezet rideg volt, üres és élettelen, s amikor meg megérkeztek, a sátor hirtelen Mister Magorium Emporiumává változott, szikrázó lett, színes, ellenállhatatlan.
DSC 6094
         A vasárnapi építkezés óta vannak friss pletykáim, legalább ennyi hasznunk származik az írói blokkból. Még aznap éjjel megérkezett a kiállítás középső eleme, az 1 négyzetméter alapterületű Iparművészeti Múzeum. Az alkotók, Renáta és Ricsi megküzdöttek az épületért, a múzeumot saját sablonok alapján, kilencvennyolc elemből állították össze, a kupolákat narancsra és müzlis tálra hajtva sütötték, s festéskor a Zsolnay kerámialapok részleteit is igyekeztek visszaadni. A viszontagságok még nem értek véget, a jobb szárny alapja a héten megrogyott, de aggodalomra nincs ok, karácsonyig lefolynak a restaurálási munkálatok. Még bele kell jönnünk a téli szabadtéri játékokba, mert ha valamire, akkor a decemberi plusz tíz fokban zuhogó esőre nem számítottunk. A nagy páratartalomtól a héten megpuhultak a házikók falai, egyenként vittük be őket a száraz levegőre, a konyha mézeskalácsmenhellyé alakult, Barbi kiszárította és megjavította a műalkotásokat.
DSC 6330DSC 6336
DSC 6312
         A kiállítás karácsonyig új, meglepetés elemekkel bővül. David Lynchtől hallottam, hogy ha valaki meglepetés programot ígér, annak nincsenek körvonalazódott tervei. Milyen igaz. Tehát, a (magamat is ideértve) mindenki számára meglepetés mézekalács házsor, karácsonyra elkészül. Addig is, és a két ünnep között is éjjel-nappal nyitva áll a mézeskalácsváros a közönség előtt. A város kivilágítása minden nap, délután 4 óra körül esedékes, és este 10-11 óráig biztosan tart.
         Nagyon boldog ünnepeket kívánok mindenkinek! 

                                                                                Judit


DSC 6060DSC 6221DSC 6211
Napfény tér nagyobb térképen való megjelenítése

Hogyan jutsz el közösségi közlekedéssel a Mézeskalácsvárosba?
8 perc sétával a kék metró Pöttyös utcai megállójától
vagy az Ecseri úttól 3 megálló a 181-es busszal. 


---------------------------------------------

A közösségi produkciót a Keresztesi Produkciós Csoport készítette.
Producer: Keresztesi Barbara és Fischer Tamás
Ötlet és szöveg: Keresztesi Judit
A házikók alkotói betűrendben:
Antal-Bartalis Krisztina és Magyari Sebestyén
Bácsiné Pántya Éva és Bácsi Eszterke
Bakó Kati és Julianna
Bényi Andrea
Bisztray Márta
Borbényi Évi
Buzási Bea
Csete Borbála
Csiszár Gyöngyi és Csenge
Daiki Nikkó, Nóra és Tenno
Egriné Andrási Krisztina
Farkas Ildikó, Földvári Panna, Zsuzsi és Juli
Fodor Betty
Frech Zoltán
Gellért Katalin
Gergely Kriszta
Gerő Orsi & Noémi
Gyulai Gabriella
Helter Évi
Horváth Noémi
Intzogluné Gózon Marcsi és családja
Karácsonyi Eszter és családja
Kereszturi Dóra és a Nagy család
Kiss Katalin
Kókai Zsófi
Kónya Piroska, Hodos Gábor István és Piroska
Kuczik Csilla
Kulifay Tünde
Kurucz Zsuzsa
Lakatos Béla és családja
Lakos Zsani
Láng Zsófia
Losonci Judit
Masza Eszter és Bogi
Mátó-Kovács Beatrix
Nagy Henrietta
Nagy Bálintné Ildikó, Anna, Bálint és Bence
Neumann Kata
Nyitrai Eszter Oravecz Kati és Horváth Krisztina
Paál Laura
Paál Rita és a Paál-Göbölös család
Pályi Gabriella
Pillerné Kiss Böbe
Radócz Zsuzsanna
Regecz Kriszti, Gulyás Adrienn, Regecz Dóra, Nagy Attila és Karip József
Rezsdovics Zoltán, Zalán és Ágni Dóri
Sándor Mónika és családja
Sarkadi Mária és édesanyja
Scsibrán Reni és Tóth Ricsi
Sipos Zsuzsánna, Kuszák Kriszti, Kuszák Zsófi és Livi
Szabó Márta
Szabó-Becker Mónika
Szalai Enikő és a Kövi Család
Szekeres Gyöngyi
Szentiványi Orsi és Zuckermann Péter
Szilágyi-Csüllög Moni és Szilágyi Gergő
Szternák Dóri, Kiss Kálmán és családjuk
Szűcs Marianna, Szűcsné Marcsi, Szűcs Melinda és Linett
Tóth Beatrix és az Ambró család
Tóth István
Vágyi Ildikó és Attila
Varga Kati
Vékony Melinda és családja
Zubor Andi és Ádám
Zsiga Andris és Heni
A fotókat Petőházy Emese készítette.
A tésztát Laczkó Lóránt és Hirják András segítségével gyúrtuk meg.
A sátrat Sárdi Pétertől kaptuk.